0   /   100
Közérthetően a bennünk létező élővilágról

Az emberi mikrobióta

Mikrobióma

A bennünk élő világ

Amikor a tükörben magamat látom, akkor egy konkrét élőlény néz rám vissza. Ha a környezetemben élő személyekre, állatokra vagy növényekre gondolok, akkor is egyedülálló életformaként viszonyulok hozzájuk. Minden élő szervezet azonban számos, láthatatlan élő társsal osztja meg létezését – összefonódik velük, elválaszthatatlanok. Ezek az apró lények már jóval az emberiség megjelenése előtt jelen voltak a Földön és valószínűleg túlélnek majd bennünket. Olyan összetett életformák, melyek egymással párhuzamosan alakultak ki és az evolúció során együtt elő, egymást segítő partnerekké váltak. Ez a velünk élő társ a mikrobiális élet, mely folyamatosan együttműködik velünk, és szinte minden elképzelhető helyen jelen van saját testünkön belül.

Elgondolkodott már azon, hogy mekkora lehet a velünk együtt élő (az emberi testben megtalálható) mikrobák száma, beleértve a baktériumokat, gombákat, egyéb egysejtűeket illetve a vírusokat? Úgy gondoljuk, hogy ezek száma tízezer-milliárdos nagyságrendben adható meg, és ezek a mikrobák a testünk felszínén, illetve a testüregekben, a szánktól a bélrendszerünkig mindenütt jelen vannak.

Mai ismereteink szerint az első mikróbákat születésünk folyamán az édesanyánktól kapjuk, illetve továbbiakhoz a világrajövetelt követően az anyatejjel és a környezetből jutunk hozzá. Egész életünk során folyamatosan összefonódva létezünk, tartós biológiai kapcsolatban állunk velük.

Microbiome - mirror

A bélflóránk

Az emésztőrendszervrendszerünkben több tíz milliárd apró élőlény él, melyre mikrobiómaként szoktunk hivatkozni. Az elmúlt évtizedek talán egyik legfontosabb tudományos eredménye az volt, hogy felismertük ennek a rendszernek a jelentőségét. Egyértelművé vált, hogy a mindennapi jó közérzet, a betegségmentes élet, egészséges fizikum és lélek alapja a kiegyensúlyozott, változatos összetevőből álló, dinamikus egyensúlyban velünk együtt létező környezeti rendszer, melyet összefoglalóan mátrixnak neveztünk el. A bélrendszerben, a bőrön, a különböző testüregekben egészséges állapotban a gazdaszervezettel egyensúlyban lévő mikrobióma elengedhetetlen feltétele az egészséges életnek, a létezésnek.

A modern, mikrobióma-vizsgálatokhoz kapcsolt mikrobiológiai kutatások alapjaiban módosítják a magunkról és a környezetünkről alkotott képet. Egészen a közelmúltig a mikróbákra kórokozóként tekintettünk, és igyekeztünk fertőzésgátló szerekkel, fertőtlenítőszerekkel vagy antibiotikumokkal felszámolni a jelenlétüket. A kezeléseket követően pedig probiotikumokkal visszatelepíteni az általunk hasznosnak vélt organizmusokat. Ma már tudjuk, hogy a mikrobák túlnyomó többsége egészséges egyénekben is jelen van, betegséget csak túlszaporodásuk illetve a közöttük lévő egyensúly megbomlása okoz. Elképzelhető tehát, hogy a korábban károsnak ítélt élőlények jelenléte nem jelent feltételenül megbetegedést és többségük nélkülözhetetlen az egészséges élethez. A fertőtlenítőszerek és az antibiotikumok helytelen és indokolatlan alkalmazása a mikrobákat képes elpusztítani, a közöttük lévő kényes egyensúlyt felborítani. Az optimális mikrobióma-összetétel módosulása (az úgynevezett diszbiózis) betegségek, kóros állapotok kialakulásához vezet, egyesek szerint valójában ez a megbetegedések kialakulásának tényleges oka.

A baktériumegyensúly

A mikrobioma összetétele nem állandó. Napról napra változik. Nagymértékben befolyásolja az általános egészségi állapot, a táplálkozás, a stressz, a környezet és a gyógyszerek. Vannak olyan állapotok, amikor a mikrobiómában egyes baktériumok visszaszorulnak és kóros összetétel alakul ki. Ezt szaknyelven diszbiózisnak nevezzük. Ahhoz, hogy lássuk, milyen módosítások szükségesek az egyensúly helyreállításához az életvitelben vagy a táplálkozásban, mikrobióma-összetétel vizsgálatot végzünk.

Bár a mintavétel nem, az eljárás maga igen bonyolult. Kevés laboratórium van a világon, amelyik képes a kérdés komplexitásának megfelelő vizsgálati módszerrel analizálni az emberi mikrobióma mintákat. Az optimálistól való eltérés megállapítása pedig bonyolult szakértői feladat. A kapott eredmény alapján lehetőség van a diszbiózis kezelésére: étrendi változtatással, probiotikus élelmiszerekkel illetve a mikrobioma-kultúra komplex átültetésével is. A kiváló minőségű, megfelelő mikrobiális környezetet is tartalmazó, antibiotikum- és más vegyszerektől mentes élelmiszer-alapanyag illetve a sokféle mikróbát tartalmazó természetes környezetben való létezés az optimális mikrobióma fennmaradásának alapfeltétele.

Mikrobióma összetétel

A 15 leggyakoribb baktérium a vizsgálati alanyban

A diszbiózis következményei

A megbetegedések mikrobiológiai háttere

Az évtizedek óta tartó tudományos kutatások eredménye azt igazolta, hogy az egészséges mikrobióma eltűnése jelentősen hozzájárul a következő állapotok kialakulásához:

- Clostridioides (Clostridium) difficile fertőzés;
- Irritábilis bél szindróma (IBS);
- Gyulladásos bélbetegségek (IBD: pl. Crohn-betegség, colitis ulcerosa);
- Bizonyos pszichés- és magatartás-zavarok (depresszió, Asperger szindróma, autizmus);
- Elhízás / kóros soványság;
- Cukorbetegség;
- Krónikus bőrbetegségek (pl. pszoriázis, krónikus ekcéma, atopiás dermatitis);
- Degenerativ idegrendszerei kórképek (pl. sclerosis multiplex, demenciák bizonyos típusai);
- Krónikus hasmenés / székrekedés;
- Allergiás tünetek.

Ezért logikus azt feltételezni, hogy a diszbiózis megszüntetésével ezen betegségek kialakulása megelőzhető vagy lassítható, esetleg a tünetek enyhíthetők. 

A mikrobióma vizsgálat

célja, hogy felfedje az eltérés hátterében lévő baktériumokat illetve rámutasson azon életmódbeli problémákra, melyről esetleg magának a betegnek sincs tudomása. Amennyiben szeretne erről többet megtudni, folytassuk a vizsgálatokkal!

Hamarosan...

A diszbiózis

a mikrobióma-gazdatest kölcsönhatásának felborulása a baktérium-egyensúly megbomlásához vezet,

amely alatt elsősorban a mikroorganizmusok egymáshoz viszonyított arányának előnytelen módosulását értjük. Egyszerre csökken a diverzitás (a sokszínűség) és borul fel az egyes törzsek közötti kényes egyensúly. Egyre valószínűbb, hogy bármely baktérium túlszaporodása okozhat betegséget, az eddig "patogénnek" nevezett mikróbák esetén mindössze az ok-okozati összefüggés könnyebb bizonyíthatósága ált. Ma már számos betegség háttereként bizonyítást nyert a mikrobióma diszbiózisa.

Holobióma alatt az emberi szervezet sejtjeit és a kommenzális mikroorganizmusok által alkotott funkcionális rendszert értjük. Ennek része a mikrobióma, mely kifejezéssel a baktériumokat, archaikusokat, vírusokat és gombákat illetve az azokat felépítő genetikai állományt illetjük. A kommenzális mikrobióma definíciója korábbi felosztásban szimbióta és patogén organizmusokat takart, ma inkább ezen élőlények egészséges (funkciót betöltő) és eltolódott (diszbiotikus, betegséget okozó) összetételéről szokás beszélni.

Az emberi szervezetben az előfordulásuk helye szerint nevezzük el a mikrobiómát, így hivatkozhatunk bél-, bőr- vagy éppen hüvelyi eredetű összetételre is. A baktériumok egymással alkotott bonyolult hálózatát mátrixnak nevezzük. Ennek a funkcionális egységnek a megbomlása a disbiosis.

Az elmúlt időszakban egyértelmű összefüggést sikerült kimutatni

- a Clostridioides difficile (korábban: Clostridium difficile) okozta visszatérő fertőzés (rCDI) (abszolút indikáció, elsőként választandó)
- az enterális (krónikus) gyulladásos folyamatok (Crohn betegség, colitis ulcerosa, IBD)
- a 2-es típusú diabetes mellitus
- különböző neurológiai megbetegedések (SM, Alzheimer, Parkinson, stb.)
- egyes gyermekkori viselkedési zavarok (ADHD, autizmus spektrumzavar, stb.)
- bizonyos bőrbetegségek (pszoriázis, atopiás dermatitis)
- illetve testsúly-problémák (obezitás, anorexia)

és a bélrendszerben található, különböző genetikai módszerek és algoritmusok (16 sRNS illetve shotgun) alkalmazásával feltérképezett baktérium-összetétel megváltozása, mintázata között.

A klinikusok felismerték továbbá, hogy
- antibiotikumok tervezetten tartós alkalmazása (pl. Borreliosis kezelése, Helicobacter pylori baktérium eradikálása) vagy speciális kórokozók miatt végzett esetleges gyógyszeres kezelés
- diagnosztikus beavatkozások, műtéti előkészítések és egyéb orvosi vagy fogászati tevékenységek kockázatának csökkentése
- onkológia tevékenység (kemo- illetve radioterápia)
- egzotikus külföldi utazás
- ételmérgezés
- rendkívül stresszes időszak (pl. versenyek, vizsgák, munkahelyi kihívások)
- illetve nemkívánatos, előre nem látható események (munkahelyi baleset vagy sérülés) eredményeként tartósan megváltozhat a bélrendszer mikrobióma-összetétele, mely akár a fentiekben említett kórképek kialakulásának előszobája. is lehet. Ezekben az esetekben felmerül a kérdés:

Milyen elméleti és gyakorlati lehetőségei vannak a humán mikrobióma helyreállításának, mely kezelési elvek állják meg a helyüket ma is és melyek azok, amelyeket ideje felülvizsgálni?

A diszbiózis megszüntetésének klinikai lehetőségei

A mikrobióma intervenciókat általában nem specifikus, azaz a mikroorganizmusokat nem egyenként célba vevő módszerekre (pl. antibiotikum terápia, probiotikumok adása, specifikus diéták és széklet mikrobióta transzplantáció FMT/MTT) illetve célzott eljárásokra (pl. mesterséges mikrobák és törzsspecifikusan célzott gyógyszerek csoportjára) szokás osztani. A mikrobiómának a metabolikus betegségekben betöltött fontos szerepe miatt ígéretesnek tartjuk a gazdaszervezet anyagcserezavarainak fenti beavatkozási módszerekkel történő kezelését, ugyanakkor mint minden orvosi beavatkozásnak, valamennyi eljárásnak megvan a maga előnye és járnak különböző szintű kockázatokkal is. Tekintve, hogy a célzott terápiák klinikai jelentősége ma még elhanyagolható, a kezelések tekintetében a nem specifikus eljárásokról ejtünk szót.

Restoring your microbiome
Restoring your microbiome
Restoring your microbiome